Változó világpolitikai egyensúly, gazdag és gyenge EU, 2040-ig szóló tervek: erről beszélt Orbán Tusványoson

Megosztás

Az év végére egy számjegyűre leszorított infláció is beszélt a kormányfő, aki szerint Magyarország előtt egyetlen út áll: követni azt, amit 2010-ben kijelöltek neki.

A 21. századra Kína mozdította el a világ egyensúlyát – mondta Orbán Viktor 2023-as, tusványosi beszédében, amelyről a HVG tudósított. A miniszterelnök arról beszélt, hogy politikai döntésnél szerinte három idősík létezik: a történelmi, a stratégiai és a taktikai. Az Egyesült Államok pedig – értékelése szerint hibásan – a stratégiai időbe sorolta Kínát, holott a történelmibe kellett volna.

Kínával pedig Orbán szerint az USA új kihívót kapott, Kínát visszatérőnek nevezte. Mint mondta, az utóbbi háromszáz évben 16 olyan alkalmat talált egy tanulmány, amikor a világ legnagyobb hatalma kihívót kapott, ebből pedig csupán négyet tudtak békésen rendezni, 12-ből háború lett.

Az amerikai dominancia viszont a miniszterelnök szerint fokozatosan és folyamatosan visszaszorul a világpiacon, pedig szeretne örökre ottmaradni. Az Egyesült Államok fegyverei az egyetemes értékek, Kína viszont szerinte ezen csak nevet és ellenséges filozófiaként kezelik ezt a gondolatot. A miniszterelnök szerint viszont a legfontosabb kérdés, hogy elkerülhető-e a két nagyhatalom összeütközése. „A világpolitikában ma a legveszélyesebb pillanatban vagyunk, hiszen az első számú nagyhatalom látja magát a második helyre süllyedni” – mondta.

Annak ellenére, hogy Orbán elismerte, hogy „ebben a játszmában nekünk nem osztottak lapot”, volt egy javaslata a probléma kezelésére: szerinte a nagyoknak „el kellene fogadniuk, hogy két nap van az égen, ugyanis jelen pillanatban a két nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok összeütközése egyre valószínűbb.

Mi következik ebből Magyarországra nézvést? – tette fel a kérdést, majd rögtön igyekezett is rá választ adni. A kérdés szerinte igazából az, hogy leválni kell a nemzetközi versenyről vagy részt venni abban. Szerinte a “gazdag, de gyenge” és lassan elszigetelődő Európai Unió egyértelmű választ adott erre a kérdésre azzal, hogy szankciókat vetett ki Oroszországra: a leválás mellett döntöttek. De csak az országok, az európai cégek, vállalatok már nem: azt mondta, hogy az 1400 legnagyobb európai vállalatnak mindössze 8,5 százaléka vonult ki az orosz piacról, a maradók pedig a tavalyi év során összesen 3,5 milliárd dollárnyi adót fizettek be az orosz költségvetésbe.

Magyarországnak ebben a helyzetben szerinte egy dolga van: maradni azon az úton, amin 2010-ben a második Orbán-kormány elindította, ennek pedig szerinte szellemi és gazdasági alapja is van

Szellemi alapnak az apát férfiként, az anyát pedig nőként definiáló alaptörvényt tekinti a miniszterelnök, amit a kötődés alkotmányának nevezett, ugyanis szerinte ez az EU-s országok alkotmányaival szemben a közösséget és nem az ént állítja a középpontba.

Az Európai Unió elitje pedig szerinte föderalista, így ellenük továbbra is harcolni kell, ragaszkodni kell a közös otthonhoz, a közös nyelvhez, közszférához, és kultúrához is, ezeket minden áron meg kell védeni.

A gazdasági alapról Orbán azt mondta: 2030-ig szerinte az a gazdasági modell, amit a 2010-es évek elején megalkottak, lényegesebb módosítások nélkül is elviszi az országot. Az utóbbi három évben azonban két durva meteor is eltalálta Magyarországot: elsőként a koronavírus – amit szerinte az ország „valahogy kivédekezett” – majd 2022-ben jött a háború. Ezutóbbi volt az, ami Magyarországot letérítette a 2010-ben kijelölt útról.

Magyarország viszont a legnehezebb időszakon már túl van, bár az első fél év az infláció miatt nagyon nehéz volt. 2024-re azonban szerinte visszatérhet a gazdasági fellendülés, így a miniszterelnök abban bízik, hogy a jövő évi Tusványoson már a 2030 és 2040 közötti tervekről is beszélhet.

Forrás és további részletek: hvg.hu; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kapcsolódó cikkek